Lipicai

Marmagass�ga: 152-162 cm

A lipicai fajt�nak nagy kosfeje van, de nem burkolt. Szemei nagyok, �l�nkek. Feje alacsony t�z�s�. Nyaka izmos, magas illeszt�s�. H�ta hossz�, sz�les, j�l izmolt. �gy�ka hossz�, sz�les, j�l izmolt, er�s, j�l k�t�tt.
Fara sz�les, igen j�l izmolt alma vagy dinnye far. Ir�nyults�ga v�zszintes. Ig�s, hint�s jelleg�b�l ad�d�an sz�gye rendk�v�l sz�les, felt�n�en j�l izmolt. Mellkasa ink�bb dong�s, mint m�ly, lapock�ja meredek. Fel �s alkarja gazdagon izmolt. �z�letei, inai sz�razak, szik�rak, csontjai tiszt�k. H�tuls� l�bai gyakran kardosak, el�l-h�tul el�fordul a puha cs�d.
K�llemi jelleg�b�l ad�d�an mozg�sa akci�s. �ltal�ban sz�rke. Kisebb gyakoris�ggal el�fordul a fekete, s�t a pej lipicai is.

A fajta eredete 800-ra ny�lik vissza, mikor Hisp�nia megsz�ll�s�ra Gibralt�rn�l partra sz�ll� m�rok berber lovai spanyol f�ldre l�ptek. A berber lovakat r�mai eredet�, majd kora k�z�pkorban is kedvelt harci lovakkal keresztezt�k.

1580. m�jus 19-�n, a Habsburg vil�gbirodalom aranykor�ban d�nt�tt �gy I. Ferdin�nd fia, II. K�roly, hogy fel�ll�t egy hercegi m�nest Lipic�n, a Trieszthez k�zeli karszton elter�l� kis faluban. A c�l egy olyan fajta kiteny�szt�se volt, amely nemcsak nagyszer� tulajdons�gaival, hanem pomp�s megjelen�s�vel is m�lt�n k�pviseli a vil�g akkori legnagyobb birodalm�nak nagys�g�t.

Haflingi

Marmagass�ga: 140-148 cm

Eleg�ns, harmonikus kisl�. Feje nemes, sz�raz, a l� nagys�g�val ar�nyos. Szeme nagy, kifejez�steljes �s el�re ir�nyul�. Orrlyukai t�gak. Nyaka k�z�phossz�, a fej fel� haladva elv�konyul�. A h�t k�z�phossz�, j�l izmolt, a mozg�s lend�let�t kell k�vetnie. A fajta kifejlett kori m�reteit 6 �ves korban �ri el. Sz�ne a vil�gos s�rg�t�l a sz�nas�rg�ig terjed.

D�l-Tirol alpesi farmjair�l sz�rmazik. A ter�let �shonos, kistermet� lovai k�pezt�k a fajta alapj�t, amelyek a tiroli paraszt hegyi m�lh�s lovak�nt v�gezt�k mindennapi munk�jukat. A t�r�k�kt�l zs�km�nyolt arab lovak is r�szt vettek a fajta kialakul�s�ban. Tudatos teny�szt�se az 1800-as �vek utols� negyed�ben indult el D�l-Tirolban. 1976-t�l alakult meg a Haflingi Lovat Teny�szt�k Vil�gsz�vets�ge. A fajta legjelent�sebb teny�szt� szervezete a Haflingi Lovat Teny�szt�k Sz�vets�ge. Sz�khelye a Tirolban fekv� Ebbs.

A vele val� b�n�sm�d nem ig�nyel nagyfok� szakk�pzetts�get. A vil�g szinte minden orsz�g�ban val� elterjedts�g�t annak k�sz�nheti a fajta, hogy k�zkedvelt szabadid� l�v� v�lt. Jellemz� r� a kisebb m�rt�k� akci�s mozg�s. K�l�n�sen v�gta j�rm�dban v�rj�k el t�le az egyidej�leg felfel� �s el�refel� ir�nyul� l�bel�revitelt. A fajta tov�bbi fontos �rt�km�r� tulajdons�ga a kiegyens�lyozotts�g, a hossz� �lettartam �s a term�kenys�g. K�nnyen honosodik, j� h�start�, f�radhatatlan �s ellen�ll�k�pes.

Andal�z

Marmagass�ga: 157-160 cm

Nemes megjelen�s�, nem mondhat� gyors l�nak, de ennek ellen�re szeret menni. Feje nemes, kiss� kosfej jelleg�. A s�r�nye hull�mos, d�s, hossz�. Jellemz� r� az er�s cs�nk, a szab�lyos pat�k, a kiv�l� csontozat, a r�vid, izmos, r�vid nyak �s a sz�les, er�s v�llt�j�k �s lapocka. K�z�pnagy termet� l�. Szemei mandulaform�juk, homloka sz�les �s lapos, fara lejt�s. H�tasl�nak hasznos�tj�k, mivel gyorsan tanul �s megb�zhat�. Az eg�sz vil�gon kedvelt l�fajta.

Egyes felt�telez�sek szerint a t�rt�nelem els� h�taslovai a spanyol lovak voltak. Az ib�riai barlangfestm�nyek tan�s�ga szerint az mindenesetre biztosan meg�llap�that�, hogy i.e. 5000-ben m�r lovagolt�k.

Az andal�z egyik �se a Sorraia-p�ni, ez a vadl�t�l �s tarp�nt�l sz�rmaz� sz�v�s fajta, amely nem csak Hisp�ni�ban, hanem szerte a R�mai Birodalomban kedvelt harci l� volt. A m�r h�d�t�s alatt, a berber lovakkal val� keresztez�ssel alakult ki a mai form�ja.. Az andal�z l� a k�z�pkorban is els� sz�m� csatal�nak sz�m�tott, a spanyol konkviszt�dorok �pp�gy haszn�lt�k, mint az angol kir�lyok.

Azonban a XVIII. sz�zadban cs�kkent a n�pszer�s�ge, kecsesebb fajt�k ker�ltek el�t�rbe. Egy �h�ns�get k�vet� j�rv�ny majdnem megsemmis�tette a marad�k �llom�nyt is. Szerencs�re a spanyol hegyek k�z�tt fekv� Karthauzi Kolostorban folytatt�k a teny�szt�s�t. A XIX. sz�zadban a ritkas�g�ra val� tekintettel a spanyolok tiltott�k az exportj�t, a 100 �ves tilalom 1960-ig tartott, az�ta �jra kezd elterjedni a vil�gban.

A Paso
Fajtan�vjegy Haz�ja: Peru Marmagass�g: 143-152 cm S�lya: Sz�ne: f�k�nt pej �s s�rga, de a tark�t kiv�ve b�rmilyen sz�n megjelenhet Term�szete: bar�ts�gos
�ltal�nos le�r�s T�ncol� l�nak is nevezik. Mozg�s�ra jellemz�ek a magasra emelt mells� l�bak. A fajt�nak velesz�letett k�pess�ge a h�rom alapj�rm�d mellett a paso. Ennek sor�n l�bait a poroszk�l�s l�bsorrendj�ben emeli, (azonos oldali l�bak egyszerre emelkednek el a talajt�l) de h�ts� l�baival m�lyen maga al� l�p, a mells�ket pedig magasra emeli. Ez a lovas sz�m�ra k�nyelmes, a n�z�k fel� l�tv�nyos �s a l� is el�g sok�ig tudja ezt a j�rm�dj�t tartani. A l� maga rendk�v�l megnyer� k�llem�. Feje kicsi, egyenes profil�. Nyaka er�s, magasan illesztett, fara sz�les, kerek. L�bai szab�lyos �ll�s�ak, pat�i kem�nyek. Biztos l�p�s� kitart� fajta, �ppen ez�rt k�l�n�sen hegyes terepen kedvelik.
T�rt�nete Sz�rmaz�sa spanyol eredet� lovakra vezethet� vissza, melyek a XVI. sz�zadban spanyol h�d�t�k k�zvet�t�s�vel ker�ltek D�l-Amerik�ba. Teny�szt�s�t k�l�nleges j�rm�dj�nak meg�rz�se vez�relte, melyet 1534-t�l kezdtek tudatosan meg�rizni.
A fajta haszn�lata K�l�nleges j�rm�dja miatt a show m�sorokban biztos helye van, de ugyan�gy t�rsat tal�lnak benne a hobbi-, t�ra- �s t�vlovasok is.